Nyomtatható verzió

Előszó

Kedves leendő egyetemisták, ez az oldal számotokra készült. Segítséget próbálunk nektek nyújtani a felsőoktatási pályaválasztáshoz, hiszen mi is tudjuk nem egyszerű ez a feladat. Ennek szellemében mutatjuk be a gázipar egyes területeit, melyekben a végzett gázmérnökök dolgoznak, és később Ti is tevékenykedhettek. Reméljük, az alábbi sorok kellő információt nyújtanak erről a szakmáról, a szakma szépségeiről, és a következő szemeszterben már a leendő gázmérnökök soraiban üdvözölhetünk titeket. (Remélem, nem sértünk meg benneteket, ha a továbbiakban is tegeződünk.)

Legelőször lássuk: ki is az a gázmérnök, és mivel is foglalkozik?

Talán a szó nem árulja el a teljes valóságot, hiszen a "gáz" szó itt elsősorban a földgázra és az éghető gázokra utal. A földgáz a legtisztább energiahordozó a fosszilis tüzelőanyagok közül (szén, olaj és földgáz), a legkönnyebben szállítható és a legkevesebb környezetet terhelő károsító anyag keletkezik az eltüzelése során. Gondolom már látható a kérdés súlya. Apropó... tudod hogyan jut el a földgáz a gázkészülékekig a gázmezőktől, és közben mekkora utat tesz meg (...míg eljut a "ropogós csirkesülthöz" a gáztűzhelybe)? Az a földgáz, amit otthon eltüzeltek azt a magyar gázmezőkben termelik (pl. Szeged környékén), de valószínűbb, hogy az valahol Oroszország területén keletkezhetett. A fagyos Szibériai gázmezőkből gázkutak segítségével hozzák a felszínre, ahol megfelelő kezelés után szállítóvezetékekben továbbítják. Így jut el a mi államhatárunkig is. Magyarországon belül már az 1960-as évektől építettek gázszállító vezetékeket. A szállítóvezeték hálózatunk a következőképpen néz ki:

A gázszállítás során a nyomáskülönbség elvét alkalmazzák (nagyobb nyomáson táplálják be a csővezetékbe, és mire a vezeték másik végén megjelenik, a nyomása kisebb lesz a vezetékben fellépő áramlási veszteségek miatt), mindehhez nyomásfokozó állomások szükségesek. Ezután a gázt egy úgynevezett "gázátadó állomáson" a szállító átadja (azaz méri és elszámolja) a gázszolgáltatóknak (ma már elosztói engedélyesnek hívjuk őket - a saját területi gázszolgáltatód nevét a gázszámlán tudod megnézni). Talán ennyit a szállításról.

A gáz az gázátadó állomás után (talán már kitaláltad) a "gázfogadó állomáson" keresztül jut el a településekre. Itt a nyomást szabályozni kell (...hiszen nem lenne szerencsés, ha egy gázszivárgás esetén hatalmas kráter tátongna az úttest kellős közepén). A települések gázvezetékeit az összes szabályozó és biztonsági szerelvénnyel együtt gázelosztó hálózatnak nevezzük. Ezek építése, fenntartása, felújítása szintén a gázmérnökök feladata. Tehát most a telkek bejáratánál állunk. Eddig tart a gázelosztás témaköre. Innen már egy kicsit ismerősebb dolgok következnek. Mielőtt belépünk a házba, meg kell mérnünk az elfogyasztott gáz mennyiségét, mely után a lakóházak vezetékeiben jut el a gáz a gázfogyasztó készülékekig (gázkazán, konvektor, gáztűzhely...). Ezek a készülékek egy gázmérnök ismereteiben szintén fontos szerepet kapnak, hiszen meg kell nézni a készülékekben lejátszódó égési folyamatokat, valamint meg kell vizsgálni a keletkezett égéstermékek útját (kéményt) is. Apropó... tudod, hogy van-e szaga annak a földgáznak, amit kitermelnek a föld mélyéről? Lehet, hogy meglepő, de nincs. Az a kellemetlen szag, amit a gáztűzhelynél érezhetsz egy mesterséges szagosítás eredménye, melyet biztonsági okokból végeznek.

De nehogy azt hidd, hogy csak ennyi tartozik a gázmérnökök tevékenységei közé. Az előzőekben még nem is ejtettünk szót az ipari felhasználókról, az erőművekről, a nagyüzemekről, mely sok közülük földgázzal üzemel. Szintén nem esett szó a gáz előkészítéséről, a földgáz cseppfolyós szállításáról, a mérnökök munkáját érintő gazdasági tudnivalókról, vagy a gáz korszerű felhasználási területeiről, mint a gázautózás vagy a földgázzal való hűtés (... tudod, a plázákban a légkondi is működhet földgázzal). A képzés során számos naprakész információt kaphatsz, például az az Európai Uniós csatlakozási folyamat gázipart érintő kérdéseiről, stb. De ezekről majd a tanulmányok alkalmával bővebben... Ha további kérdéseid maradtak azzal kapcsolatban, hogy mit csinálhat még egy gázmérnök, ajánlom figyelmedbe Diplomaterv adatbázisunkat az Oktatás menüpont alatt, mely a legjobban mutatja a tanszékünk és a szakma sokoldalúságát.

Kilátások a jövőre- miért érdemes gázmérnöknek tanulni?

Hazánk földgázfüggősége Európában a második legnagyobb, azaz a földgáz a hazai energiaellátásban közel 44%-ot tesz ki. Ez annyit jelent, hogy évente kb. 9 milliárd m3 földgázt kell importálnunk és kb. 2 milliárdot kell hazai termelésből fedeznünk. Ez így évi 11 milliárd m3-re tehető. (Mennyi is most 1 m3 földgáz ára?...) További bizonyíték a földgáz fontosságára, hogy a 4 millió magyar háztartásból ma már 3 millió földgázfogyasztó, melyhez még jönnek az ipari nagyfogyasztók. Szakemberek a gazdaságosan kitermelhető földgázkészleteket ma 70 éves élettartamra becsülik. Ha mindezekhez hozzátesszük, hogy ennek a készletnek több, mint a fele Szibériában található, azt hiszem elég jó helyzetben vagyunk mi magyarok.

Tanszékünknek kialakult kapcsolatai vannak külföldi egyetemek, hasonló szakirányú tanszékeivel. Hallgatóinknak ebből kifolyólag lehetősége van külföldön is résztanulmányokat folytatni megfelelő nyelvtudás esetén. Az oktatás folyamán nagy hangsúlyt helyezünk a tananyag és az oktatási berendezések folyamatos korszerűsítésére, illetve a számítástechnikai ismeretek gyarapítására. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók ne csak a tanteremből tapasztalják meg a szakma szépségeit, ezért félévente több tanulmányutat szervezünk gázipari cégekhez. Ezek a tanulmányutak rendszerint "összekovácsolják" a hallgatókat, így a végzés után is megmarad a kapcsolattartás. Hasonló kötődést jelentenek a Kar hagyományaihoz kapcsolódó szakestélyek, melyek egy semmi máshoz nem hasonlítható bensőséges hangulattal bírnak.

Magyarországon gázmérnök képzés kizárólag nálunk, a Miskolci Egyetem GÁZMÉRNÖKI INTÉZETI TANSZÉKÉN folyik. A gázmérnök képzés 1967-ben indult el az olajmérnöki szakból elágazóan. Azóta 1993-ban különváltunk az Olajmérnöki Tanszéktől és önálló Gázmérnöki Tanszékként működünk. Az elmúlt három évtized alatt a Miskolci Egyetemen közel 400-an szereztek gázipari szakirányú diplomát graduális (nappali) és posztgraduális képzés keretein belül, több mint 300-an pedig, mérnöktovábbképzésben vettek részt. Végzettjeink közel 90%-a szakmán belül helyezkedik el, gázszolgáltatóknál, esetleg gáztársaságokon kívüli tervező, vezetéképítő, karbantartó, kutató-fejlesztő, szakértő, tanácsadó munkakörben.

Bármilyen felmerülő kérdésedre szívesen válaszolunk, csak írnod kell.

Szunyog István
okleveles gázmérnök

E-mail: szunyogi@kfgi.uni-miskolc.hu